Figura gyűjtés

Bár már írtam régebben erről a témáról, de akkor még csak saját magamról és hogy hogyan indult a szenvedélyem. Azóta változott nálam egy-két dolog, és most megint aktuálisnak tartom a dolgot. Megint egyre több helyen lehet hamis figurába, úgynevezett bootlegekbe futni. Ráadásul ott is, ahol a mit sem sejtő vevő eddig mindig csak leginkább eredetiket talált. Ismételten felhívom rá a figyelmeteket, hogy a gyanús nem csak a festés minősége, de a ár is lehet. Túl olcsó nagy méretű (1/7, 1/8) figuránál érdemes odafigyelni, hogy a gyártó a talpazatra mindig elhelyez egy copyright jelet és e-mellé a gyártó nevét, az anime címét, esetleg még a mangaka és a szobrász nevét is. Szóval a CSAK, ÉS KIZÁRÓLAG a „Made in China” felirattal ellátott talpazat nagy valószínűséggel hamisítvány.

Mivel most megint rá kaptam a témára, és van egy kevés szusszanásnyi időm, ezért most néhány bejegyzésem a figurákról fog szólni.

Ismerőseim között többféle gyűjtő is van. Van, aki leginkább a Gashapon és Trading figurákat gyűjti helyszűke miatt. Másnak a nagy méretű, 1/7, 1/8-as figurák jönnek be, amik már szinte szobor szerűek, és részletesebben kidolgozottak, ezért többségében jobban is hasonlítanak a karakterekre, mint a kicsik. Vannak, akik inkább azokat a figurákat gyűjtik, amik a kedvenc animéjükből van. Megint másokat egy ismeretlen figura is el tud bűvölni, mert egyszerűen szép vagy érdekes. Én ezek keveréke vagyok. Leginkább a kedvenc anime/manga karaktereimet gyűjtöm kis és nagy méretben is. Clamp és Hetalia figurák csak Chibi változatban kaphatók, úgyhogy nincs is nagyon mit válogatnom. Bár Clampból (CCS és TRC) azt hiszem létezik néhány Gashapon, de azok nem jöttek be.

A figuragyűjtés mellett és ellen is vannak érvek, és néha én is ingadozom a kettő között. Kisgyerekkorom óta mindig gyűjtöttem valamit, ez egyébként nem egyedülálló a családunkban. Tehát szerencsére megértik itthon. Eddig telefonkártyát, radírt... Most pedig animékkel kapcsolatos cuccokat. Több helyről is be tudom szerezni a figurákat. Egy kb. 10 kötetes manga sorozat (legalábbis magyarul és németül) is kerül annyiba, mint egy nagyobb figura, de a manga sorozatodat nem fogod tudni beszerzési áron tovább adni, viszont a figurát igen, mert azzal hogy nem lehet folyamatosan kapni hiánycikk. És akkor még nem is említettem, hogy jó érzés nap mint nap „élőben” is látni a kedvenceidet. Néha tanulás közben is pihenésképpen odamegyek a vitrinhez nézelődni. Megnyugtat, mint az Artbook lapozgatás, és már nem is annyira félelmetes az a vizsga.

Persze kishazánkban nem jellemző, hogy a fiataloknak lenne annyi pénzük, hogy figurákra költsék. Nekem is születésnapkor vagy ha nagyobb ösztöndíjat sikerült kapnom, vagy ha spóroltam volt rá lehetőségem, hogy vegyek valami nagyot. Nálam nem jellemző, hogy elszórnám a pénzt mondjuk alkoholra, cigire vagy drogra. Engem már kisgyerekkoromtól úgy neveltek, ha valamire nagyobb összeget (ezreket) adok ki az visszaforgatható legyen. Na persze, ez nem mindig jön össze, de próbálkozom...