2014. január 3., péntek

Murakami Haruki: A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei

Elolvastam Murakami új könyvét és bár nagyjából ugyanazokat a motívumokat használja, mint mindig sikerült újat alkotnia. 

Már többször nevezték Nobel-díjra, de még nem sikerült megkapnia. Pedig 2013-ban már sokan esélyesnek tartották rá. 

A Cukuru most, a Norvég erdőhöz hasonlóan, kevésbé szimbolikus műve. Sokkal hétköznapibb témát dolgoz fel. A barátságot. Egy szürke, vagy inkább színtelen, visszahúzódó fiú történetét meséli el, aki az én keresés rögös útjára lépet. Murakami nagyon érzékletesen tudja bemutatni a lélekfejlődést.
Ha visszahúzódóak vagytok, mint én is, és inkább a passzív hallgatóság szerepét töltitek be gyakran, akkor azért érdemes elolvasni. Ha viszont Te vagy mindig a társaság közepe és elképzelni sem tudod milyen félénknek lenni, akkor ezért érdemes elolvasnod, hogy fogalmat tudjál alkoti róla milyen is.