2014. március 30., vasárnap

Murakami Haruki: Kurbli madár krónikája I-III.


A legolvasmányosabb Murakami eddig, amit olvastam és a leghosszabb is, de pont ez a kettő tartja egyensúlyban a dolgokat. Tipikus Murakami, minden van benne, ami őt jellemzi misztikum, szexualitás és gondolat ébresztő történet. Most első alkalommal találkoztam nála némi japán horror filmekre jellemző feszültségkeltést is. Van úgyanis a történetben egy kísértet ház, de nem kell megijedni nem kimondottan rémisztő, csak a hatás kedvéért van benne.

A középpontban ismételten egy japán, 30 éves férfi áll, aki az útját keresi az életben. Fiatal pályakezdőként engem nagyon meg tud érinteni az ilyen, igaz hogy főhősünk inkább pályamódosító, de a kettő nem áll távol egymástól. Az illető minden napjaiba nyerhetünk bepillantást. Láthatjuk miként ismerkedik meg új emberekkel, ahogy az elveszett macskáját keresi. A macska elvesztése párhuzamba állítható a férfi házasságának lassú szétesésével. Gyakorlatilag csak sodródik az eseményekkel. Nincs rá közvetlen befolyása, de kinek van. De aztán megtalálja a helyét a világban és meghozza a maga döntéseit és ez az, ami igazán fontos.