Sailor Moon Graffiti cards

Éljen a nosztalgia! Kislánykorom óta nagy Sailor Moon fan vagyok és igyekeztem begyűjteni minden vele kapcsolatos bigyót, ami itthon elérhető volt. Képregényt, kulcstartót, figurát, és persze a kártyákat, ami nem is volt olyan egyszerű, mert a tasakos Graffiti verzióját csak rövid ideig és csak kevés helyen árusították. Most felnőtt fejjel sikerült kiegészítenem a hiányos soromat és szerezni még hozzá új szériákat. Mondjuk ehhez olyan lapokat is meg kellett vennem, amely már meg voltak és most próbálom őket eladni. Szerencsére már több mint a felén túladtam, de ha valakinek még kellenek belőle lapok, akkor itt a Zsibvásáron megtalálhatja a számítását.

Mi is ez a Graffiti kártya pontosan? Gyakorlatilag egy zsákbamacska. Japánban 100 jenes automatákból lehetett venni őket. Egy kis tasakban 4-5 véletlenszerű kártyával. Nem csak SM-ból volt ilyen, hanem más animékből is, pl. DragonBall. 1993-tól 10 +1 sorozat jelent meg belőle Japánban. Az alapsorozat egytől hétig terjed, amelyre az jellemző hogy 6 db ritka prizmás lapot és 36 darab reg (sima) lapot tartalmaz. A reg lapokból 35 db az 5 lányról 7-7 jellemző kép, plusz egy csoport kép a végére. A 4. szériától már becsatlakozott Uránusz, Neptun, Pluto és ChibiMoon, így csak 4-4 lap jutott egy lányra. Viszont bevezették, hogy némelyik prizmás lap alatt van még egy prizmás lap, mert ezek matricának is készültek. Az első lap a lányokról eleinte mindig prizmás volt, az előtérben egy egész alakos képpel a háttérben valami tematikussal kombinálva, ez sokszor arckép volt. Ezek voltak a profil képek, aztán következtek a harcos képek (battle scene), majd a privát szféra és a karakterre jellemző közeli kép. A 8. szériától már kevesebb lapot adtak ki: 3 prizmás és 18 reg lapot. És a lapok tematikája is megváltozott. Általában egy lányról csak egy profilképet adtak ki és több csoportképet. Viszont a 10-es szettben a Sailor Stars harcosok megjelenésével ők kapták a legtöbb helyet Sailor Moon és Sailor ChibichibiMoon mellett. A 11-es egy esküvői szett, amiben mindenki nagyestélyiben feszít. Aki kíváncsi a konkrét lapokra tekintse meg Cutiebunny's Card Collection-án.(Lapaljáról elérhetők az egyes sorozatok.)

Hozzánk, ahogy az anime is, a franciáktól érkezett meg a 6. szett. A japán lapok vékonyabbak a franciáknál, de értékesebbek is. Legalábbis a gyűjtök többsége a japán sorokat keresik, de én tökéletesen meg vagyok elégedve a francia lapjaimmal is. Ami jó azt persze hamisítják is. A japán lapokkal párhuzamosan megjelentek a hongkongi hamisítványok, amik színei halványabbak, a sarkokban lévő prizma jelek nagyobb darabosak és a hátulján lévő copyright jelnél nem szerepel a „made in Japan”.

Szerintem a vége felé már nem sikerültek olyan jól a szettek, mint előtte. De azért ezeket sem vettem meg. Eddig csak a 6. sort sikerült a prizmás lapokkal együtt beszereznem, de sikerült hozzájutnom a 7. és a 10. szett összes reg lapjához, és az elsőéhez hiányosan. Remélhetőleg a jövőben sikerül még kiegészítő lapokat és szetteket szereznem a gyűjteménybe. Akinek lenne eladó nyugodtan írjon rám!

Hacsi - A leghűségesebb barát

Jövőhét hétfőn (05.20.) lesz látható a Duna TV-n 20 órai kezdettel a Hacsi(ko) című japán igaztörténetet feldolgozó film Richard Gere főszereplésével. Nem dokumentumfilm!

Akik hajamosak a sírásra azoknak nem ajánlom, mert még én is elsírtam magam a végén pedig én még a Titanikon sem sírtam. De aki szereti a megható, megindító, hűségről és szeretettről szóló történeteket azoknak feltétlen meg kell nézni! Nem csöpögős!

Hacsi egy Akita inu (=kutya) kölyök, akit keletről importáltak és szállításközben elhagyják a vasútállomáson, ahol Wilson professzor (Richard Gere), egyetemi tanár talál rá és a lelkiismerete nem engedi magára hagyni a kutyust. Hazaviszi annak ellenére, hogy a felesége nem tűri meg otthon a kutyákat. Elleinte dugdosa a kis Hacsit Cate, a felesége elöl, de hamar lebukik. Azzal mentegetőzik, hogy ez csak átmeneti, mert a gazdája biztosan jelentkezni fog majd érte, de aztán csak náluk ragad. Cate is megenyhül a kutya irányába, amikor rájön milyen jól elszórakoztatja a férjét. Hacsi minden reggel kikiséri Wilsont a vasútállomásra és este várja a megszokott időben, hogy visszajöjjön. De mi van akkor ha nem jön vissza?

Az eredeti eset 1923-ban kezdödőtt, amikor Ueno professzor megvette az eredeti Hacsiko-t. Sajnos 1927-ben szívrohamban meghalt az egyetemen és a hűséges kutya hiába várta a Shibuya (Tokió) vasútállomáson. Ennek ellére még 9 évig folyamatosan kijárt az állomáshoz. Itt találták holtan 1935-ben és ide állítottak neki egy akita inu bronzszobrot.

Jamie Ford: Hotel az Édes és Keserű út sarkán

A mű alcíme festi le legjobban a könyv mondani valóját: "Amikor az ellentétekről szól az élet"

Az idős Henry Lee 1986-ban egy régi japán szálló tatarozását figyelve visszanyúl a '40-es évekbeli emlékeihez. Henry egy Kínában született Amerikába települt kínai szabadságharcos fia. Az apa szívén viseli az óhazában történteket és mélyen megveti a japánokat, akik megtámadták szeretett hazáját és Amerikát is. Miközben fiát arra neveli legyen igazi amerikai - ne is beszéljen kínaiul csak angolul, illeszkedjen be a fehérek iskolájába, ahol csak a kiközösítés várja - mégis elvárja tőle a hagyományos kínai értékrendet és hogy viselje a "Kínai vagyok" kitűzött.
Hogyan tudja Henry kialakítani az identitását azzal együtt, hogy közben megmarad a szüleiféle lojálisnak, miközben egy japán származású amerikai lányba szeret bele, akit származása miatt az apjának be se mer vallani? Hogyan élik meg ketten, a kínai fiú és a japán lány, a második világháború kiközösítését és végül a japánok tömeges táborokba zárását? Hogy lehet egy Amerikában született és ott élő emberre rásütni az ellenség bélyegét?

A történet 1940-es évek és 1986 között ugrál, ahogy a régi kapcsolódó események, amolyan kimondatlan visszaemlékezések és visszautalások, de markánsabb szerephez jutnak, mint a jelen. De nem csak a kínaiakkal és japánokkal szemben fellépő diszkriminációt vetíti elénk a mű, hanem Henry szaxofonos néger barátján keresztül az afro amerikai jazz bárókba is bepillantást kaphatunk a szesztilalom idejéből.

Érdekes szemszögből mutatja be az Amerikába beilleszkedni vágyó csoportok életét. Egyszer mindenképpen érdemes elolvasni.