Egy klasszikus könyvet szeretnék most a figyelmetekbe ajánlani. Annak, aki a japán kultúra után érdeklődik kötelező darab. Nem kell félni viszonylag rövid, kb. 150 oldalas.
Főszereplőnk tanár ember, aki szabadnapját jött eltölteni egy tengerparti, homokra épült faluba. Estére megszáll az egyik háznál, ahol csak egy özvegyasszony él egyedül. Csakhogy másnap rá kell döbbennie, hogy csapdába ejtették. Mivel a házak homokkráterbe épültek létra nélkül nincs kiút. A homokot pedig minden este fáradságos munkával kell eltakarítani a házkörül nehogy ellepje. Aki már tehette elszökött a faluból, így a vezetők néha lépre csalnak gyanútlan idegeneket és "röghöz kötik". A regény a szerencsétlen szabadulási próbálkozásairól, gondolatvilágáról és az özvegyasszonyhoz való viszonyáról szól.
A könyv szimbolikusan az életet és a magányt írja le, és hogy mi emberek ezt hogyan tudjuk elviselni. Vérbeli japán regényként nem hiányozhat az egyén és a közösség kapcsolatának bemutatása sem. Nekem erről a történetről Kosztolányi Esti Kornéljának az utolsó, villamosos fejezete jutott az eszembe, ahol a villamos út és az azon való helyezkedés maga az élet út szimbolikusan.
A könyv szimbolikusan az életet és a magányt írja le, és hogy mi emberek ezt hogyan tudjuk elviselni. Vérbeli japán regényként nem hiányozhat az egyén és a közösség kapcsolatának bemutatása sem. Nekem erről a történetről Kosztolányi Esti Kornéljának az utolsó, villamosos fejezete jutott az eszembe, ahol a villamos út és az azon való helyezkedés maga az élet út szimbolikusan.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése