Szinkronok és mangák fordítása

Szintén az Animeconon volt egy beszélgetés a manga és anime fordításokkal kapcsolatban.
A fordítók egy kicsit zavarban voltak, mégis nagyon készségesek, és szimpatikusak voltak. Tanulságos volt a hallani.

Akik részt vettek a beszélgetésben:
-Tonya, aki a szót vitte
-Ulman Gábor, szinkronrendező (InuYasha, Kaleido Star)
-Basa Zsófi, szinkron szövegkönyvíró és manga fordító (anime: Bleach első széria, Honey and Clover, manga: Nana, Naruto, Kenshin)
-Koch Zita, szinkron szövegkönyvíró és manga fordító (anime: Bleach második széria, Honey and Clover második évad, Gankutsuou, Chrono Crusade, manga: Hellsing)
-Imri László, szinkron szövegkönyvíró (Nana, ketten fordítják egy lánnyal, de nem értettem pontosan a nevét)
-Dallos Miklós, szinkronok technikai részéért felelős

Az animéket először megrajzolják, és csak azután veszik fel hozzá a hangot. Azaz eleve szájmozgáshoz kell igazítani a szöveget, nem úgy mint a mangáknál. A japánok "nem beszélnek sokat, de sokat mondanak" (Monte Cristo grófja volt a példa, ő rendkívül hosszan, és barokkosan fogalmaz). Vagyis lehet akármilyen frappáns a szöveg, ha nem fér ki, de emellett stílusosan, és pontosan kell átültetni magyarra. Ezért a szövegkönyvírók bejárnak néha a felvételekre, hogy mégis mi a vélemény a munkájukról, milyen szavakat kerüljenek, vagy esetleg rendezői javaslatot kapjanak. (A szinkronszínészek elkezdte japánul tanulni. :-) ) A fordítók mindig az eredeti japán szövegkönyvet használják, és ha van hivatalos angol fordítás, esetleg abból leellenőrzik magukat. Említették, hogy a japán és a magyar szövegkönyv mennyire eltér. A magyarba minden instrukciót oda kell írni, azt is ha például a háttérben susmus van, hogy mit is mondjanak ott pontosan, de a japán csak annyit ír, hogy bla-bla (csak ezt szakszerűbben, mint ahogy én írtam :-) ). Ráadásul a japán szövegkönyv néha többet ír, mint amennyit felvettek az animéhez, és rendkívül mocskos (tele van áthúzogatással...). Még előkerültek a fansubok is, de kerekperec megmondták, hogy ők nem használnak fansubot, mert nincs értelme, mert annyira félre tudnak fordítani, hogy nem érdemes alapul venni.

Felmerült a kérdés, hogy rajongó bejuthat-e egy szinkron felvételre úgy, mint néző, vagy esetleg, mint szinkronszínész. Nézőnek bejuthat, ha előre egyeztet, de ez függ attól, hogy nem zavarja-e a rendezőt vagy a színészt az idegen jelenléte. Szinkronszínésznek pedig több éves gyakorlattal, és ritmus érzékkel kell rendelkeznie, ahhoz hogy egyáltalán szóba kerülhessen, és olyan hanggal, ami érdemes. Ulman Gábor meg is jegyezte, hogy az OKJ-s tanfolyamok ilyen felkészítésre nem alkalmasak. Olyan lehetőség van esetleg, hogy tömegjelenetből kiemelnek valakit, mert az adott színész megbetegedett, vagy valamiért nem jött el; de ez csak beugró. Egy rendezőnek általában 3-4 hang eszébe jut, ha egy karakterről szó van.

Ahhoz képest, hogy kézhez kapják az anyagot kb. 21 napjuk van a fordításra, és felvételre egyaránt. A fordító egy hét alatt 4 részre kap megbízást. 1 nap alatt 4 epizódot, vagy kb. 60-90 percnyi anyagot lehet felvenni. Az animék címét, és mondjuk a kardok, és a támadások neveit, azért fordítják le, mert a megrendelő, vagyis az Animax ezt kérte, és az Animax azért kérte így, hogy egy átlagnéző számára is figyelem felkeltő legyen. A Nanát és a Narutot, azért nem fordították le, mert ezek eleve nevek, a Death Note, Fullmetal Alchemist, vagy a Ghost in the Shell pedig márka nevek, de kaphatnak alcímet, mint a FA-A Bölcsek kövének nyomában.

Érdekességként: tudjuk, hogy a japánok mindent integrálnak. Mikor Dumas Monte-Cristo grófját fordították, minden szereplőnek japán nevet adtak, így lett a gróf Gankutsuou, vagyis "A barlang királya" (mivel a kincseit Monte-Cristo szigetének barlangjában találta azt hiszem jogos a névválasztás).