Jamie Ford: Hotel az Édes és Keserű út sarkán

A mű alcíme festi le legjobban a könyv mondani valóját: "Amikor az ellentétekről szól az élet"

Az idős Henry Lee 1986-ban egy régi japán szálló tatarozását figyelve visszanyúl a '40-es évekbeli emlékeihez. Henry egy Kínában született Amerikába települt kínai szabadságharcos fia. Az apa szívén viseli az óhazában történteket és mélyen megveti a japánokat, akik megtámadták szeretett hazáját és Amerikát is. Miközben fiát arra neveli legyen igazi amerikai - ne is beszéljen kínaiul csak angolul, illeszkedjen be a fehérek iskolájába, ahol csak a kiközösítés várja - mégis elvárja tőle a hagyományos kínai értékrendet és hogy viselje a "Kínai vagyok" kitűzött.
Hogyan tudja Henry kialakítani az identitását azzal együtt, hogy közben megmarad a szüleiféle lojálisnak, miközben egy japán származású amerikai lányba szeret bele, akit származása miatt az apjának be se mer vallani? Hogyan élik meg ketten, a kínai fiú és a japán lány, a második világháború kiközösítését és végül a japánok tömeges táborokba zárását? Hogy lehet egy Amerikában született és ott élő emberre rásütni az ellenség bélyegét?

A történet 1940-es évek és 1986 között ugrál, ahogy a régi kapcsolódó események, amolyan kimondatlan visszaemlékezések és visszautalások, de markánsabb szerephez jutnak, mint a jelen. De nem csak a kínaiakkal és japánokkal szemben fellépő diszkriminációt vetíti elénk a mű, hanem Henry szaxofonos néger barátján keresztül az afro amerikai jazz bárókba is bepillantást kaphatunk a szesztilalom idejéből.

Érdekes szemszögből mutatja be az Amerikába beilleszkedni vágyó csoportok életét. Egyszer mindenképpen érdemes elolvasni.

Josikava Eidzsi: Muszasi I-V.

Nem olvastam még japán szerzőtől ennyire akciódús, fordulatos, de mégis vérbeli japán történetet. Igazi szamuráj (/rónin) történet, hiteles, de nem unalmas korrajzzal. Az első kötet első oldalától az utolsó kötet utolsó oldaláig lebilincseli az olvasót, szinte letehetetlen letenni, annyira várjuk már mi lesz a karakterek sorsa, mert nem csak főszereplőt, hanem a kisebb mellékszereplők alakját, jellemét és sorsát is mélyen kibontja. Egyik negatív szereplő egyébként az animékből is ismerős lehet: Szaszaki Kódzsíró a Fate Stay Night-ból Assasin, aki Caster szolgája volt. Egyébként Muszashi és Kódzsíró is valóságos történelmi szereplők, ahogy a könyvben említett további szamurájok és daimiók is.

Az öt kötet nem követi születéstől halálig végig Muszashi életútját, csak a szamurájjá válását és nagy megméretetéseit mutatja be. Egészen onnan, hogy ifjú férfiként elindul a szekigaharai csatába és azzal fejezi be, hogy megvív méltó ellenfelével.

Ha a címszereplő alapján akarjuk beosztani az öt kötetet (azért ő a címszereplő is, mert a mellékszereplők mind az ő lépéseitől függnek valamilyen szinten): az első kötet a balga ifjúról szól, aki észhez tér, a második kötet az út keresése és a nagy ellenfeleké, a harmadik a bosszúról, a negyedik az intellektuális fejlődésről szól (azért a kalandok sem maradnak el), és az ötödik elvarrja a szálakat.

A fülszövegben az Elfújta a szélhez hasonlítják (talán mert az előszó írója amerikai), de nekem inkább a Ben Húr jutott róla az eszembe. Hallottam már olyat is, hogy valaki a jókai regényekhez hasonlítja, és Josikava Eidzsi valóban volt olyan termékeny és nagy fantáziával megáldott író, mint Jókai.

Igaz, már nem a legfrissebb, hiszen 2006 óta jelent meg az Ulpiustól 2008-ig folyamatosan a kötetek újra kiadása (Európa kiadó '93-ban már kiadta egyszer), de hozzám még csak most ért el. Viszont annyira megtetszett az író stílusa, hogy elhatároztam a magyarul újonnan megjelenő Taiko című trilógiáját is majd elolvasom, ami szintén történelmi jellegű.

Haruko hercegnő

Arra gondoltam az új évtől kezdve már nem csak animéket és filmeket ajánlok nektek, hanem érdekes olvasmányokat is.

Első ilyen ajánlatom John Burnham Schwartz-tól a Haruko hercegnő.

A mostani japán hercegi párra szokás azt mondani, hogy újító szellemű, de valójában a reformokat már a mostani koronaherceg szülei, a császári pár kezdeményezte még anno. Az első nagyobb változás a II. világháború utáni amerikai fennhatóság alatt történt, amikor a császárnak (a mostani koronaherceg nagyapjának) le kellett mondania isteni származásáról és embernek kellett nyilvánítania magát. Azóta az ő fia volt az első, aki nem nemes kisasszonyt, hanem polgári származású lányt vett el, ezzel frissítve a vérvonalat. Ennek a hercegnének, aki most már császárné, az élettörténetét követhetjük végig ezen könyv lapjain.

Az író nem hivatalos életrajzot készített, hanem adatgyűjtései alapján írta meg ezt félig fiktív könyvet. Azért fiktív, mivel olyan párbeszédek vannak benne, amikről a szerző nyilván nem szerezhetett tudomást, de ez teszi könnyeddé és olvasmányossá a művet. Ezenkívül a végkifejlet is kitalált. A könyv ennek ellenére hitelesen mutatja be az eseményeket, a korabeli japánt és a császári családot, és az ezekben végbe menő változásokat.

Érdemes elolvasnia annak, aki szereti a japán kultúrát és történelmet, de az se ijedjen meg, aki csak egy könnyed esti olvasmányt akar. Még felhívnám figyelmeteket arra, hogy ez a mű nem csak élvezetes, de egy könyvkötészeti mestermunka is! Gyönyörű, egyszerűen imádom!!! Keménykötésű, fűzött, a borítóra a cím és a szerző neve egy nagyon szép és érdekes módon van ragasztva.