Clamp motívumok 3. – Képelemzés 2. – X Zero

Az Artbookról általában
Tudtommal az X Artbookokból csak japán nyelvű kiadás létezik, ezért is olyan nehéz és drága beszerezni. Én jobban szerettem volna német vagy angol nyelvűt, hogy megértsem az album végén lévő képleírásokat, mivel japánul nem tudok, de ez van.

A cím az Artbookban található 0. tarot kártyára utal, a Bolondra. Az X/1999 mangák (legalábbis a német kiadáshoz, de gondolom akkor a japánhoz is) egyes köteteibe bele van fűzve egy-egy tarot kártya, kezdve az első kötetben szereplő első lappal, a Mágussal, amin Kamui szerepel, bezárva a 18. kötet 18. lapjával, a Holddal. Mindegyik lap egyik főszereplőt vagy fontosabb mellékszereplőt ábrázolja a tarot kártyáknál megszokott szimbólumokkal. (Ha bővebben érdekel lásd itt.) A 0. lap, a Bolond, Fuuma és Kotori anyját ábrázolja sellő alakban. A 0. lapot egyesek az első, mások az utolsó lapnak tekintik. (Ha körkörösnek tekintjük a történelmet és a történeteket, akkor egyben az első és az utolsó is.)

Az X artbookokban (a Zero később megjelent párja az Infinity) több régebbi és újabb Clamp stílus is megjelenik. Mint például: a Tokyo Babylonban használt egysíkú, élénk színek, az RGVedában alkalmazott tekervények, a Tsubasára jellemző hosszúkás tollminták, vagy a Cloverben szereplő gépszárnyak. Ám az X képeknek is van saját stílusa, ami a bibliai jelenetekre hasonlít és a középkori kopott, elmaszatolt festményekre. Ennek megerősítéseképpen némelyik képen a Bibliából származó szöveget is találhatunk, aminek a nyelve legtöbbször latin, de találunk héber betűket is. A kereszténységre utaló szimbólumokba is folyton belebotlunk, mint a kereszt, dávidcsillag, szárnyak, papi/bíborosi ruha/stóla/süveg, kígyó, stigma, glória. Ezenkívül tradicionális japán és modern képeket is készítettek az X-hez.

Ebbe az albumba kerültek a 118. oldaltól az első 10 manga kötetborítói is, amiket a német kiadás is átvett (az angol már nem).

A Chobits Artbookhoz hasonlóan ez is fejezetekre osztja a képeket. Amik sorrendben: Kamui I. (képek csak Kamuiról), Destiny (Kamui-Fuuma párosról, illetve Kotori egyéni vagy Kamuival/Fuumával páros képei), The seven seals & the seven angels (értelemszerűen a 7 pecsét és 7 angyal képei, amibe belekeveredik egy-egy Fuum, Hinoto és Kanoe kép is), Kamui II (és hogy a kör (vagy a nulla) bezáruljon, amivel kezdtük azzal fejezük be ).

Konkrét képek
The seven seals & the seven angels-ben szereplő némelyik párt nem értem, hogy került össze. Például Arashi Natakuval, vagy Subaru Satsukival. Mert Sorata Yuzurihával, Karen Aokival, és Kamui Fuumával egyértelmű. Már a mangában is meg volt közöttük a kapcsolat, de az előbb említetteknél abban se vagyok biztos, hogy egyáltalán találkoztak-e.

42 o. A gyolcsba csavart Kotori a stigmatizált Kamui kezei között, mintha csak a feltámadásra várna. A stigma Jézus jele.

149. a gépszárny a Clover-t idézi.

116-117 o.-on lévő képek gyakorlatilag egymás tükörképei. A karakterek testtartása és elhelyezkedése is hasonló. Kamui és Fuuma testtartása és ruházata pedig nem csak hasonlít, hanem egy az egyben ugyanaz tükrözve. Az egyenruha és karszalag némi német fasizmusra utal (főleg akinek piros karszalag jutott).

138o. Kamui felett a Jin-jang szimbólum is a benne rejlő kettősségre utal, ahogy más képeken az egyszerre látható fekete és fehér szárnyak, vagy a 12-13 o.-on látható nap-hold jelkép.

151 Igazán részletes kép. Kamuiban rejlő két válaszút szimbóluma a fehér (angyalok) és a fekete (pecsétek) szárnyak. Glória a feje felett és kereszt a kezében, mint egy Szentnek. A koponya a kezében engem a Hamletre emlékeztet: „Lenni vagy nem lenni? Ez itt a kérdés! Válasszatok!” Ugye milyen ide vágó? Találó ehhez a történethez.

139 A hó jelképezi az elmúlást. A gyolccsal bekötözés a sebeket, és a kötöttségeket is jelentheti.

131 A démonból előbújó angyal. RGVeda rajzstílussal. Ezt a jelenetet a 9. kötetbe Kamui lelke mélyén járó subarus részben láthattuk, úgy hogy a gyerek Fuumát szétszakítva előjön a felnőtt Fuuma.

1 és 129o. Kereszt és egy feje tetején álló kereszt. Ezek Kamui jelképei. A mangában Kakyo mondja Kotorinak, hogy ő ilyennek látja Kamuit.

128.o. A Szent Kard részletes képe. A dávidcsillag két helyen is látható rajta. Héber szöveg a kard lapján (ami egyesek szerint hibásan van írva). A markolatnál a „kézvédő” mintha tollat/szárnyat formázna, aminek a közepén egy szintén héber szöveges szív van.

113.o. A Tokyo Tower-en állnak rejtélyes csuklyás egyének, akikből 6 teljesen (Kamui, Fuuma, Sorata, Arashi, Yuuto, Seishiro) látszik, és 1 még próbál bujkálni (Subaru, valószínűleg a pálfordulása miatt). Valószínűleg a kép megjelenésekor a történetben még nem lehetett ismerni. Sőt az első kötet első oldalain is hasonlóképpen láthatjuk őket, ahogy Hinoto és Kakyo álmaiban is néha. Azóta megismertük a vélhetőleg Yuuto mögött álló Satsukit, a másik két párt: Aokit és Karent, Yuzurihát és Kusanagit, valamint a másik két egyén: Nataku és Kakyo. (A 40. o –on lévő kép hasonló még ehhez.)

92.o.Kanoe és Yuuto egyértelmű kapcsolatát mutatják be, és had ne mondjam mire emlékeztet a szék támlája.

52.o.Vicces karácsonyi kép, ahol Kotori szalaggal átkötve kapja ajándékba Kamuit, Fuuma a Szent Kardot, amivel láthatólag nem tudja mit kezdjen, a háttérben a felszarvazott rénSorata, angyalHinoto és angyalArashi.

50.o.Kamui Ég- és Földsárkányként is gondoskodik Kotoriról. Égsárkányként a szerelmével, Földsárkányként pedig a kívánsága beteljesítésében segít.

44.o.A tojás utalás egy kínai teremtésmítoszra, a főisten és vele együtt a világ születésére. Ezt a jelképet is már több művükben elsütötték. Sőt egyes képeiken saját magukra, mint alkotókra is használják utalásként. Ilyenkor a tojásokon van még egy „C” betű is.

42.o. feljebb volt ide másolni. A stigma Jézusra, mint megváltóra való utalás. (41 o-on lévő kép hasonló még ehhez)

38. o. domináns egyszínű sárga, ami a Tokyo Babylon rajzstílusára emlékeztet.

36-37.o.”Na ki az ördög? Én vagy te?”-mintha csak ezt mondanák a képek. Mindkettejük szemében a másik cselekszik helytelenül.

12-13/24-25/26-27/28-29/31/32-33.o.tükrözött képek
Fuumának vagy a démonszárnyas Kamuinak a tükrözött képen néha csukva van a szeme. Ez vajon mit jelenthet?

134.o.”A gépezet forog. Az alkotó pihen.”-Madách Imre (lehet, h nem szó szerint). Van egy eszmetörténeti irányzat, az empirizmus(?) ,aminek az a lényege, hogy van egy teremtőisten, aki megteremti a világot, de aztán nem foglakozik vele, mint órás az órát. Nem csak világ, de az emberi test működését is gyakran hasonlítjuk órához/gépekhez. Például: „Megállt a ketyegője” (=óra), a „szív a test motorja/hajtórúgója”…
Ennek a képnek a párja ez a Tokyo babylonos, subarus.

3.o.-on lévő képről csak annyit, hogy mikor először megláttam azt hittem Kamuira, hogy ő Tamahome a Fushigi Yuugiból

Clamp motívumok 3. – Képelemzés 1. - Your Eyes Only (Chi-Photograps)

Az Artbookról általában

A Chobits volt az első kedvenc Clamp animém (tudom a manga az eredeti, de az animét láttam előbb) és az első Artbookom is. Ezért kerül elsőnek ez a darab górcső alá.

Tudom sokan szeretik, ha a fancuccaik eredeti japán termékek, de az artbookokkal én nem így vagyok. Olcsóbb ha német (vagy angol) kiadásút veszek(, mivel nem utazza át a félvilágot). Hiszen nyomtatni ők is tudnak úgy, mint a japánok, és még meg is értem a jegyzeteket. Sajnos nem minden artbook jelenik meg Európában.

A japán kiadás 2003-ban jelent meg, a német rá egy évre, 2004-ben. Papírkötésű, és van egy papír védőborítója. Valamivel kisebb, mint a szabvány A4-es méret, de nagyobb, mint A5-t. 105 oldalnyi színes képet tartalmaz. A német kiadás 18€ volt, ami kb. 4-5000Ft-nak felel meg. Kb. 2 manga ára, amit még elfogadhatónak tartok egy művészeti albumért. Pláne, ha ennyi kép van benne. Clampék nagyon termékeny alkotók.

Nem fogok egyenként az összes képre kitérni, csak amire érdemes. A képek fejezetekre vannak osztva, amik a következők: flower, blue, green, water, bare feet, rain ahead, window, after school, sweater, Sumomo, dress up, relax, moon light, Atashi, black-white, balance. A fejezetek címeiből is kitűnik, hogy a természetes környezet és az élővilág közeláll a stílusukhoz. Ezzel együtt viszont a modern, számítógépes környezetet is beleviszik műveikbe.

Az Artbook színeiben a pasztellszínek dominálnak. Az alcímből is kitűnik, hogy gyakorlatilag csak Chi van a képeken. Illetve az egyik fejezetben Sumomoval, a másikban a testvérével együtt láthatók. Legtöbbször lenge ruhában vagy alsóneműben láthatjuk Chit, de az echis beütés mellet igazi clampos ruha költeményeket is kapunk. A ruhák többsége habos-babos, csipkés, gyöngyös, fodros, szalagos vagy barokkosan elegáns, mégis ledér. Némelyiket kicsit hosszabb szoknyával én is felvenném. Főleg az elején szereplő kicsit egyszerűbb, virágmintásakat. Hiába menthetetlenül romantikus vagyok.

Konkrét képek

A képek között találunk mesékre, klasszikusokra történő utalást:

Alice Csodaországban ihlette ezt a képet, bár ez az Alice szabadabb.

Alkottak egy saját Júliát is. Saját bevallásuk szerint ennek a ruhának a stílusa a Romeó és Júliából van.

A 24. oldalon egy reklámplakát van, ami egy meseszerű jelenetet ábrázol, ahogy Chi hercegnő ringatózik egy csónakban.

Mesejelenetnek szánták a következő képet, amin Chi a hercegnő és Sumomo a tündér. A háttérszín kísérletezése közben a rózsaszínt is kiválasztották, de akkor úgy tűnt mintha Sumomo eltűnt volna, vagy pislákolna mint egy szellem.

A 77. oldalon a menyasszony Chi, mint Hamupipőke elhagyja az üvegcipőjét a lépcsőn.

Az album tartalmazza:

a kötet borítókat:

limitált, első kiadású kötet borítókat

DVD tokokat

limitált, első kiadású DVD tokokat

Clampék a legtöbbször használt motívumaikat a Chobits képek megalkotásakor is elővették. Ilyen a Jin-jang szimbólum ábrázolása: ikerlányok feketében és fehérben. Ezt még megvadítva szárnyakkal 1 2 és tükrözéssel. Vagy jelen esetben a könyvbeli Atashi (nyuszi szerűségek) világos és sötét rózsaszín figurákkal. Illetve a harmónia jelére emlékeztető pózzal is érzékeltetik.

85.o.Masaki Asai részt vett a kép elkészítésében, azzal hogy elbírálta a félkész terveket és tanácsokat adott a véglegesítéshez.

104.o.-on Freya (nevezik még fekete Chinek is), mint „úrnő” és az ő „szolgái”, Dyta és Jima pózolnak. A német leírás egy bábjátékos keresztanyához hasonlítja Freyát ezen a képen, amiben van is valami igazság. A szálak végül is az ő trónjánál futnak össze. Ezáltal érzékeli mindenki mozdulatát, tevékenységét.

Az anime széria reklámplakátja. A piros szalag szimbolikusan összeköti a két Chobits-ot.
Egy kis cross over: a képen látható óvszer már szerepelt egy másik Clamp műben, a Lawful Drugban.

Ez a kép életnagyságban készült el, hogy egy hirdetőtáblán szerepeljen, ezért nagyon pontosan és precízen kellett elkészíteni.

A vizet nehéz megfesteni, de ők megbirkóztak vele, és a végeredménnyel elégedettek is. Nekem is tetszik, egészen különleges kép lett. Még ha Chin fürdőruha helyet fehérnemű is van. :)

Szinte minden artbookjukban van egy karácsonyi kép is. Ez egyben szilveszteri is.

Szerintem ez az egyik legpoénosabb kép. Chi, mint nővérke, aki egyik kezében a gyógyító anti virust tatja, a másikban a virus bustert. A háttérben a függöny a tűzfal, ami védi a beteg nyugalmát, és az infúzió a gate lock.

Clamp motívumok 3. – Képelemzés 0.

November hónapban adtam egy kis ízelítőt Clamp művekből, ami nem sikerült teljesen átfogóra. Úgy gondoltam idén majd folyamatosan pótolom a kimaradt művek ismertetését. Emellett már egy ideje ígérem a Clamp motívumok sorozatom folytatását is, amit ebben a hónap törlesztek.

Egyszer már egy régebbi bejegyzésemben írtam az Artbookok iránti szeretettemről, és hogy egy húzósabb nap végén sokszor már inkább csak ezeket nézegetem. Akkor még kerestem Clampék két X Artbookját és a Code Geass animéhez készített artjaikat tartalmazó Mutuality-t. Ma már ebből a háromból megvan kettő: a Code Geasses és a két X-ből a Zero nevezetű. Most majd ezeket is bemutatom a chobitsossal és a tsubasással együtt.

Attól nem kel félni, hogy az albumokban található összes képről írok, csak arról, amiről érdemes.

Clampékat legkönnyebben a képeiről lehet megismerni. Történeteikbe és képeikbe nem csak gyermeki bájt, hanem pszichológiát, az emberi viselkedés mintákat, szimbólumokat, néha társadalomkritikát is belevisznek. Artbookjaikat gyakran téma szerinti fejezetekre osztják.

Egy ismerősöm egyszer azt mondta elemzéskor minden véleményt elfogad, mivel mi emberek nem vagyunk egyformák és más-más módon látjuk a dolgokat. Ezért előfordulhat, hogy amit én így és így látok az nektek egészen másnak tűnik. Ezért, ha valamelyik megjegyzésem, észrevételem szerintetek nem így van, nyugodtan osszátok meg velem! Érdekel.

Chines New Year / Kínai újév

Egy kis kultúrcsemege.

Kínai újév vagy holdújév, ami kínaiul annyit tesz: Chunjie, vagyis tavaszünnep. Bár tavaszünnepnek hívják jobban hasonlít a mi karácsonyunkra és szilveszterünkre, mint a húsvétra. Hosszú készülődés előzi meg, ami hagyományosan 15 nap, de manapság Kínában csak egy hét szabadságot kapnak. Ilyenkor kitakarítják a lakást, de nagyon óvatosan nehogy a jószerencsét is kisöpörjék. Megszabadulnak régi holmiktól és adósságoktól, és újév napját tisztán, új ruhában együtt tölti a család. Hagyományos játékokat játszanak, megajándékozzák egymást, és elbúcsúztatják az óévet. Újév előestéjén vacsorát ülnek az ősök tiszteletére, amin „lélekben” az ősök is jelen vannak. Ennek a vacsorának a neve wei lu, aminek a jelentése körülülni a háztüzet. Az utolsó nap a Sáng Juán Fesztivál, ami a Lampionok ünnepe, amikor minden háznál kitesznek egy piros lapiont, újévi feliratot a kapura és felvonulnak az utcákon. A hangos petárdákkal és csörömpöléssel az ártószellemeket akarják elűzni. Az estét tűzijáték zárja.

A kínai újév napja mindig más napra esik, mivel ők holdciklusokban számolnak. Egy holdciklus kb. 29 és fél nap. Általában január 21. és február 21. közé esik ez a kéthetes ünnep. Egészen pontosan a téli napforduló utáni második újhold napján kezdődik, és tizenöt nappal később, teliholdkor fejeződik be. Az eltolódást a kalendáriumukban évek hozzáadásával szokták egyensúlyozni, ahogy mi a februárral kalkulálunk. Idén, 2011-ben február 3.-ára esik az újév, ami a Nyúl éve. Addig a Tigris éve van még.

Az ünnephez kapcsolódik még a piros szín, ami a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak. Ilyenkor kapnak a fiatalok egy piros tasakot, a hong bao. Pénz van benne, de íratlan szabály hogy páros számúnak kell lennie az összegnek, hogy szerencsét hozzon az ajándékozóra és az ajándékozottra is egyaránt. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de nagy udvariatlanságnak számít.

A másik fontos szín az arany, ami hangzása miatt szintén a szerencsére emlékezteti a kínaiakat.

Bővebben lásd itt és itt .

Kenshin manga

Már biztosan sok Kenshin ismertetőt olvastatok, ezért most csak néhány dologra hívnám fel a figyelmeteket.


Történet kezdet(, annak aki még nem ismerné)

Kensin régen, a Meidzsi időszakot megelőző háborús időkben a rettegett emberölő Himura Battószai néven volt ismert. A Meidzsi időszakban, a „béke” idején, a hétköznapokban nem hordhatnak a rendőrein kívül mások kardot, így a harcosok „visszaszorultak” a dódzsókba (edzőterem/iskola) és az illegalitásba. Címszereplőnk megundorodva múltbéli tetteitől megesküszik, hogy nem öl többet embert, de a múltja nem ereszti olyan könnyen. Kenshin véletlenül belefut, majd beleszeret az egyik „haldokló” kendo iskola tulajába és segítségére lesz. Majd egy elszegényedett szamuráj család lopásra kényszerült büszke fiába botlik. Aztán szép sorban az ellenfelek, akiknek egy része marad vagy visszatér főbb mellékszereplőnek.

Mettől „indul be” a cselekmény

A 7. kötettől válik igazán izgalmassá a történet. Innentől ugyanis megkezdődik a kormányt lerombolni vágyó Sisio Makoto elleni harc, aki Kenshin utóda volt és sokáig halottnak hitték. Előtte Kenshin lever néhány rossafiút, de ez igazából csak a főbb szereplők bemutatása véget volt szűkséges, hogy megértsük jellemüket és motivációikat.

Ráadásul a 28 kötetes mangasorozat végére nem csak 1-2 hónap vagy év telik el, hanem legalább 10 év, hanem több, ami alatt megtudjuk milyen jövőjük lett a főbb karaktereknek a kezdeti nehézségek után. Egy kerek egész történetet kapunk.

Személyes vélemény

Kenshin egy régi klasszikus, ami néhány éve sokak kedvence volt, és talán most is az. Bár azt hiszem a fiatalabbaknak ez már kicsit lassú lefolyású lehet, de szerintem megéri az időt, amit rá szánunk. Egyszer-egyszer én is „felnyögtem”, hogy hogy lehet ilyen béna ellenfeleket rajzolni, de ezek mellett előfordul 2-3 igazán jó ellenfele Kenshinnek, akik hosszútávon végig kísérik a történéseket, illetve újra feltűnnek a mangában. Gondolok itt a két kedvenc karakteremre: Sinomori Aosira és Szaitó Hadzsimére (lásd lent őket).

Egyébként Kenshinben is megfogott valami, de az nem volt elég neki, ahhoz hogy a kedvenceim között legyen. Tetszik, hogy nem akar embert ölni, kicsit félszeg a hétköznapokban, és lenyűgöző tud lenni a szeme a harcokban. Igen, a szeme rajzolása fogott meg.